Felgyülemlett írnivaló

Az utóbbi hetekben kicsit elhanyagoltam a blogot, egy darabig nem történt semmi rendkívül lényeges amit közölhettem volna, de így hogy több nap telt el, összegyűltek az események. Az egyik legfontosabb, hogy most már nem vagyok egyedül :)  Persze gyakorlatilag eddig sem voltam, hisz rengeteg ember vesz körül nap mint nap, de 5-én megérkezett Gyuri, így most már párosan fedezhetjük fel a várost és a környéket. Végre nem kell megkérni idegeneket hogy fényképet készítsenek rólam (kivéve ha közös fotót szeretnénk) :D

Belül nagyobb az a bőrönd!

Pénteken neki is vágtunk a városnézésnek, alig vártam hogy megmutathassam neki a kastélyt. Sajnos az első héten mindig rossz idő volt mikor városnézésre adtuk a fejünket, így az esőben kevesebb dolgot tudtunk megnézni, de a legfőbb látnivalókat letudtunk, majd macskaalom vásárlás után hazasiettünk (bőrig ázva).

Nem volt túl sok időnk, ugyanis szombaton Gyurinak mennie kellett Chesterfieldbe Luciferért. Lucifert, cicánkat egy állatszállításra specializálódott cég hozta el Angliába, de 48 óra karantén is várt rá. Nem elég hogy szegény kb. 17 óráig zötykölődött az úton, a pici dobozában, utána még egy idegen helyen is időznie kellett. Chesterfield 4,5 óra vonatútra van Edinburghtól, a vonatjegyek itt nagyon drágák (az oda-vissza költség kicsit több mint 100 font volt, ami 35ezer forintot jelent) emiatt sajnos én nem tartottam vele, pedig ezzel az úttal már többet látott az országból mint én. Rengeteget fotózott nekem a vonatból, gyönyörű helyeken vezetett az útjuk.

Chesterfield felé

Edinburgh felé

Reggel 6-kor indult, kikísértem az állomásra, délután 6-kor pedig ismét visszabattyogtam a Waverly pályaudvarra, Edinburgh szívébe. Pont elértem a vonatot, ugyanis még hamarabb érkezett, mint tervezték. Az első és másodosztály között nem nagyon lehet különbséget tenni, arról nem is beszélve, hogy az emberek itt mindig automatikusan elkezdenek beszélgetni a  másikkal unaloműzés gyanánt. Szegény Lucifer remegett míg nem értünk haza, rengeteg zajt és illatot érezhetett, de piciny agya miatt nem hiszem hogy felfogta mi is történt vele.

Lucifer is csatlakozott hozzánk!

Mikor letettük az új szobájában, azonnal kimászott a dobozból és felfedező körútra indult. Rögtön megszokta az új almos dobozát és etető-itató tálkáit is. Mondtam Gyurinak, hogy mindenképp ellenőrizze, biztosan őt hozza el a karanténból. Elvileg valóban Lucifer van velünk újra, gyakorlatilag viszont nem. Nem csinál semmit, csak eszik és alszik, valamint nagy meglepetésünkre igazi cicaként viselkedik. Ezelőtt nem engedte hogy 10 másodpercnél tovább simogassuk, dorombolni félévente egyszer hallottunk. Most meg mintha kicserélték volna. Állandóan azt akarja hogy simogassuk és hangos dorombolással válaszol nekünk. Pesten sokat mozgott, vagy a pincében vagy a padláson járt állandóan, itt viszont nem állnak rendelkezésére ilyen vidámpark úgyhogy gondoltuk akkor menjen ki az utcára. Rengeteg cica van a környéken, kapásból az alattunk levő lakásban 3, kik szinte éjjel-nappal kinn vannak. Lucifer nem megy ki, valószínűleg még fél vagy össze van zavarodva. Ha néha sikerül kizavarnunk a lépcsőházba, akkor is csak felszalad a negyedik emeletre és ott ül. Vagy azt hiszi arra van a padlás vagy hogy ott lakik; a Marek József utcában, a legfelső harmadik emeleten volt az otthona, itt viszont csak az elsőn és valószínűleg még nem állította át a kis agyacskáját erre.

Mindent fel kell fedeznie!

Találkozott a szomszéd cicákkal is - hogy ez jó vagy rossz élmény volt-e nem tudjuk, beszaladt Mika cicával egy autó alá, majd hallottunk egy nyávogást (talán Mikától) és ennyi volt számára a kint lét. Ez csak azért rossz, mert túl sok az energiája és a lakásban randalírozik, enni meg ugyanannyit eszik és elkezdett megpocakosodni!!! Pedig olyan kecses párduccica.

Középkor?

Elég a macskaömlengésből, nézzük mi történt még. Még mindig ámulunk és bámulunk a városon, gyönyörű az óváros, mindenhol korabeli épületek. Gyakran elgondolkodunk rajta, hogy vajon ezeket újraépítették vagy már több száz éve állnak ezen formájukban.

Megmutattam Gyurinak az egyetemünket is, plusz ellátogattunk az egyik közelinek hitt kampuszra (igazából bő fél óra séta) a Craiglockhartra, amely az üzleti szakok helye. Belülről sokkal jobban emlékeztet egy hotelra, mint egy egyetemre, ami engem kicsit zavart, arról nem is beszélve, hogy Starbucks kávézó volt belül! De, olcsóbb volt mint a Starbucks kávé a város többi részén, ráadásul sem a pohár, sem a cukor nem az igazi Starbucksos volt, úgyhogy érdekes. Ja, nem említettem, hogy nem fogadnak el kártyát, még a Starbucksos kártyát sem amire pontokat lehet gyűjteni :O hát ez milyen már.

Starbucks az egyetemi kampuszon. :O 

Először partközelben

Miután szombaton bevásároltam a Lidlben (ahol zárás előtt egy órával egy lélek sem volt), nekiindultam megkeresni a tengerpartot. Közel van ugyan, de nem mindenhol van út, ezért csak bizonyos helyeken lehet lejutni. Útközben mezei nyuszikkal is találkoztam. Csak mentem, amerre a megérzésem vitt és láss csodát...!

Eljutottam a tengerparthoz. Ami tulajdonképpen nem is tengerpart, hisz Edinburgh a Forth folyó tölcsértorkolatánál fekszik. Forth az Északi-tengerbe, a Mandula folyó (River Almond) a Forthba ömlik. Mondanom sem kell, a legcsodálatosabb hely, ahol valaha jártam. Azonnal elvarázsolt, a legjobb időt válaszottam a naplementével az első vizitre. Nagyon tiszta, kiépített part van, egyes helyeken bele lehet sétálni a vízbe (persze gumicsizmával ajánlatos) ami nem is olyan hideg, mint gondolnánk. Rengeteg a kagyló, na meg a sirály. Szerencsére emberekből nincs túl sok!

Annyira el voltam bűvölve, ma is visszatértem a tengerparthoz. Csupán 10 perc bringával, akár minden nap lemehetek gyönyörködni. Természetesen új partrészeket akartam ma felfedezni, és milyen jól is tettem!

Eljutottam egy kisebb kikötőhöz, Cramondban ahol rengeteg vitorlást látni. Itt található a sziget átjáró is. Majd követve a kis Mandula folyót egyre beljebb és beljebb haladtam az erdőben, amíg elértem egy vízeséshez. A kis folyó nagyon sokban emlékezted a Hatod patakra és Szilvásváradra is; bár igazából minden folyó ugyanúgy néz ki, nemde?

Az új albérletben

Most már egy jó ideje nem adtam jelet magamról, a múlt hét végén történt egy szerencsétlen frissítés a laptopomon, minekután az összes fájlom (fotók, zenék, videók, dokumentumok) mind egy szálig eltűntek a föld színéről. No, úgyhogy elvittem egy szervízbe, hátha visszavarázsolják őket, és ott volt két éjszakát; semmi eredmény nélkül. A fotók egy része meglett, még a szervíz előtt egy ingyenes Recuva nevű programmal sikerült visszavarázsolnom őket, de a legutóbbi Rózsi néni Egerben fotók az istennek nem kerülte elő. Aztán szerdán elhoztam a gépet, lefuttattam megint a gagyi programomat és meglettek...

Egy T-Rex is sétálgatott valamelyik nap az utcán...

Csütörtökön pedig átköltöztem az új albérletünkbe! Szépen kitakarítottam mindent, az összes csücsköt, a szobát, a fürdőt. Nagyon kényelmes hogy a szobából nyílik a fürdő. Egyedül az elektromos zuhanyzóval nem barátkoztam még össze, két csavargatója van, egyikkel a vízsugár erősségét, másikkal a hőmérsékletet lehet beállítani. Össze-vissza tekergetem őket állandóan.

a kilátás az ablakból páratlan (igen, az ott egy Mini!!!)

Megtapasztalhattam az igazi brit ködöt is! Az orrod hegyéig sem látsz el, voltam benn a városba is, a kastély/vár így még csodálatosabb, nagyon misztikus!!!

Valamint, mikor megérkeztem a nagy bőröndömmel a lakásba, már az első postám is itt várt már! Ez egy "tankönyv" lesz aaaa nem tudom melyik órámra, mert az olvasmánylista szintén eltűnt, de valahol megvan fizikai valójában... meg is van: Introduction to Literature azaz Bevezetés az irodalomba. Ergó az ELTE után már csak IntroLit néven fog futni. Eredeti áron 20 font körül lenne, én jó állapotú használtat postaköltséggel együtt 5 fontért vettem.

Telnek a napok

Telnek, múlnak a napok, kedden volt egy hete, hogy itt vagyok, de vasárnap óta nem igazán történt semmi érdekes, csupán emiatt nem írtam semmit. Vasárnap meglett a lakás, hétfőn elmentünk az új lakótárssal, akit Marijonasnak hívnak, az ingatlanügynökségéhez, mert szükség van egy mágneschipre a külső ajtóhoz és azt meg kellett rendelni, meg felvették az adataimat. Egy Honda Civic-je van Marijonasnak, elég laza.

Közben persze megy a munkakeresés, most már csak napok kérdése lehet, elég pozitívan állok a témához, szerintem a héten már akadni fog valami. Jövőhét közepén költözöm az új lakásba, a videó végén körbenéztem hogy Ti is lássátok; maga a szoba nem túl nagy, de van egy hatalmas nappali amibe két kanapén (sajnos nem kihúzhatóak, de egy-egy ember kényelmesen elférhet rajta... - üzenet leendő vendégeinknek), tévén és egy kis dohányzóasztalon kívül más nincs benne.

Tegnap megvásároltam új kerékpáromat! A fotó nem az igazi, igazából halványlila, levendula színű. Még be kell szereznem hozzá pár cuccot (lámpa, bukósisak - itt szigorúan veszik, sárvédő és majd egy kosárkát is szeretnék) hogy útra kész legyen.

Nevet is kell neki találni!

Tegnap, azaz szerdán este találkoztam Zsófival, (Teleki Nóri ajánlásával ;) aki szintén itt fog tanulni, csak mesterképzésen gyermekpszichológiát. Szombat hajnalban repül vissza, csak lefixálja a lakást magának aztán majd szeptember elején jön megint. Nagyon jól elbeszélgettünk, elmentünk a heti Couch Surfing találkozóra, ezúttal a Réz Majom nevű helyre. Dumáltunk egy lengyel sráccal, egy ír-ausztrál lánnyal, meg Fráncseszkóval Genovából.

És itt a videó:

Hegymászás

Szombaton Michaellal (a londoni srác, akivel a CouchSurfing-es találkozón ismerkedtem meg) elmentünk a Holyrood Parkba, megmászni az Arthur's Seat-et. (Végre normális képek lettek rólam XD) Edinburgh legmagasabb pontjáról van szó, 251m magas :O De az egész hegy, tele van kisebb-nagyobb csúcsokkal, illetve a völgyekben "loch"-ok (skóciai természetes tavak) is vannak (bár meg kell jegyeznem, nekem mesterségesnek tűnnek).
Azért a mászás előtt, még megnéztük a Parlamentet, ami egy rendkívül modern épület. És rengeteg régi sírkert van arrafelé, ahová csak úgy be lehet mászkálni. Nagyon hangulatosak - nappal.

Természetesen a kilátás lélegzetelállító. Nagy szél van odafenn, hűvösebb is, de nem vészes. Jó időnk volt, sokat sütött a nap. Mászáskor úgysem fázik az ember, csak ha megpihen. Voltak futók és ebek is. Meg zsiráf. És majom. Meg egy aligátor.

mögöttem a St. Margaret's Loch

250 méter magasban

A háttérben a St Anthony's Kápolna maradványai.

1,60-ért (Scotsman napilap ára) megdobtak egy csomó mindennel

Van albérletünk!!!

Egy fel oraja foglaloztam le, egy gyonyoru, ujepitesu lakast!
9/4 Ferry Gait Crescent, Edinburgh EH4 4SG
Ket szobas, plusz nappali, oriasi konyha, rengeteg tarolohelyseg.
Sajat zuhanyzos furdo jar a szobahoz!!! Egy 28 eves vendeglatos litvan
(mar megint!!!) sraccal fogunk lakni. Most meg uton vagyok, fotokat
kesobb tudok feltolteni rola.
Mar csak a munka van hatra :]

Ez lenne a konyha, még a hűtő mellett egy négy személyes étkezőasztallal

A tükörben látszik, bal oldalon beépített szekrény van, jobbra az ajtó a fürdőszobánk.

Teljesen új építésű az egész lakópark. Első emelet.

Egyetemlátogatás

Pénteken találkoztam Virággal, aki már 3 éve itt él férjével és végzős lesz turizmus szakon a Napier egyetemen. Helyi szemmel mutatta be nekem a dolgokat, és lévén turizmus, még kevésbé tudott infókkal is megspékelte a városnézést. Például, a vár alatti Princess Street Park régen tóként funkciónált, de a városiak (akkor még csak a várfalakon belülről) mind odadobálták a szemetet, hullát etc. Szerencsére valaki úgy döntött hogy ez egészségtelen és megszüntették.

J.K.Rowling itt kezdte írni a Harry Potter első részét...

Utána a leendő egyetemem felé vettem az irányt...

Tudom, tudom nevetséges ahogy reagálok :D De tényleg nagyon izgatott voltam. {És túl sok időt tölthettem Ákos társaságában :D} Bementem az épületekbe, szétkóricáltam magam, végig piros szőnyeg van leterítve a földre. Lecsekkoltam, a kávéautomatát, 1 font a Latte ;)Van egy klassz kávézó, kantin is na meg a könyvtár...! Szétolvadtam tőle! Először is meg kell nyomni egy gombot a falon hogy bejuthass (iszonyat menő) és az összes pesti könyvtárnál jobb! És tudjátok miért? Mert nem kell leraknod a kabátodat és a táskádat. Simán bemehetsz, annyi cuccal amennyivel csak akarsz. Ingyen Wifi is van a dolgozóknak és diákoknak. Designra, természetesen nagyon modern, mind az épület, mind a berendezés. Rengeteg számítógép van és több tucat tanulószoba lehet, projektmunkákhoz kisebb csoportok számára. Természetesen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár van a legjobb épületben, egy mesekastélyban; de a Napier könyvtára több pontot kap.

Modern, kényelmes berendezés

A csönd zónában megmukkanni sem szabad

Hazafelé még láttam valamit -- tüzet és füstöt nem, de a tűzoltókat igen, ahogy a felső emeletről gyereket segítenek le az ablakból... Utánaolvastam, de a régi városrészben is kigyulladt a T.G.I Friday konyhája, illetve csütörtökön is erre felénk, délnyugaton volt hatalmas tűz. Mintha szárazságnak számítana ez az idő *kuncog*